1978-at írtunk, mikor megjelent John Carpenter számszerint kilencedik, és egyben talán leghíresebb filmje, a Halloween. A szóban forgó mű nem csak azért lett sikeres, mert egy kiváló horror, hanem azért is, mert ezt tartják minden idők első slasher filmjének. Carpenter ugyanis valódi filmáradatot indított el a Halloween-al, mivel a 80-as években lépten-nyomon jelentek meg az újabb kaszabolós, tiniölős filmek, amelyek közül egyet-kettőt már korábban bemutattam. Azonban el kell ismernem, hogy az összes közül valóban a Halloween az etalon, és hamarosan azt is leírom, hogy miért.

A félreeső Haddonfield városában 1963. Halloween éjszakáján borzalmas dolog történik. A mindössze hat éves Michael Myers (Will Sandin) egy konyhakéssel brutálisan meggyilkolja nővérét a saját otthonukban. A kisfiút még aznap este elfogják, és bezárják egy elmegyógyintézetbe, majd életfogytig ott is tartanák. 15 évvel később, 1978-ban azonban a 23 éves Michael (Tony Moran) cseles módon megszökik a pszichiátriáról, és Halloween estéjén visszatér Haddonfield-be, hogy befejezze azt, amit elkezdett.

A városkában ekkor már mindenki Mindenszentek estéjére készül, a tinédzserkorú Laurie (Jamie Lee Curtis) és Annie (Nancy Loomis) pedig két kisgyerekre kell hogy vigyázzon. A nap folyamán azonban az a rossz előérzetük támad, hogy valaki követi őket...Eközben Dr. Sam Loomis (Donald Pleasence) aki tanúja volt Myers szökésének, elkezd nyomozni a szabadon garázdálkodó pszichopata után. Hamarosan Haddonfield sherrifjével, Leigh-el (Charles Cyphers) karöltve kezdi meg az ügy felgöngyölítését.

A film lényegi története mindössze egyetlen éjszakát ölel fel, ez viszont nem más, mint a filmben szereplő tinik legborzalmasabb estéje. Carpenter nagyon odafigyelt a nyomasztó hangulat fokozására: eleinte nem mutatja meg teljes egészében Myerst, csupán apró részleteket láthatunk belőle. A történet két szálon fut majd: az egyik a két tini vonala, akik néha-néha gyanakodni kezdenek, ám elhessegetik maguktól a félelemérzetet, ezzel végzetes hibát követve el. Kettejük közül Laurie a megfontoltabb és óvatosabb, Annie pedig az, aki végig csak azzal van elfoglalva, hogy minél előbb lepasszolja a gondjaira bízott Lindsey-t (Kyle Richards), és kettesben tölthesse az éjszakát pasijával, Paul-al. Rossz dolog a filmmel kapcsolatban szerintem az, hogy a bevezető nagyon hosszú ideig tart: a másfél órás filmből legalább háromnegyed óra telik el a félelem fokozásával, amely igencsak bántó. Azonban ahogy azt sejteni lehet, mire beköszönt az éjszaka, elszabadul a pokol - Michael Myers észrevétlenül a bébiszitterek közelébe férkőzik, és megkezdi gyilkosságait. Harcra csak a legvégén kerül sor, mivel Myers megfontoltan, csendben dolgozik - legtöbbször megfojtja prédáját, és csak végső esetben veszi elő a védjegyévé vált konyhakését.

A másik vonal Dr. Loomis és Leigh Brackett sheriff nyomozása. A tinédzserekkel ellentétben ők mindvégig tudják, hogy kitől kell félni, és hogy mi az ellenségük motivációja, azonban nehezen bukkannak a gyilkos nyomára, mivel Myers az egész film alatt egy lépéssel előttük jár majd. Persze a két szál közül nyilván az első az izgalmasabb, viszont a nyomozásnak is kulcsfontosságú jelentősége van a végkifejlet szempontjából.

Érdemes még megfigyelni a remek helyszínválasztást is. A film nagyrésze éjszaka játszódik majd - sötét, szűk helyeken járunk majd, amelyek meglehetősen klausztrofób érzéseket válthatnak ki a nézőből, és még félelmetesebbé teszik Myers felbukkanásait. Ráadásul a film cselekménye a legjellegzetesebb időpontban, Mindenszentek estéjén zajlik, amely egy különös, misztikus hátteret ad a produkciónak. És itt van maga Michael Myers is, minden idők első hivatalos slasher főgonosza. Azért írtam, hogy hivatalos, mivel Carpenter nem saját kútfőből merített a karakter megalkotásához - nyíltan bevallotta, hogy Myers-t a Pszichóból ismert Norman Bates ihlette, ez leginkább a jellegzetes konyhakésen mutatkozik meg. Ezenkívül a főgonosz arcát végig maszk fogja takarni, és nem fog beszélni, ezért inkább tűnik gyilkológépnek, mint embernek. Egyébként Dr. Loomis többször is megemlíti, hogy Myers nem nevezhető emberi lénynek, és a film során a nézőben is felötlik az a gondolat, hogy a gonosz valóban elpusztíthatatlan.

Azonban ez a film sem mentes a hibáktól. A hosszas felvezetést már említettem, és van még egy dolog, ami nekem nem tetszett - mégpedig az, hogy Carpenter a film végén megmutatja Michael Myers arcát. Szerintem sokkal jobb lett volna, ha végig rajta marad a maszk, mivel így még félelmetesebb, és emberidegenebb tudott volna maradni a karakter. Bár nem róható föl a filmnek, de ide tartozik még az is, hogy a magyar szinkron tele van bakikkal, mivel nálam többször is előfordlt, hogy kimaradtak mondatok, és elfelejtettek lefordítani néhány párbeszédet. Ez nem akkora nagy gond, csupán némely esetben zavaró volt.

Az alakítások korrektek, véleményem szerint Donald Pleasence és Tony Moran volt a legjobb a stábból. Állandó közhely, hogy Moran már csupán a járásával képes volt félelmetes és vérfagyasztó karakterré varázsolni Michael Myers-t, de tény és való, hogy ez így is van. Kiemelném még a nagyszerű operatőri munkát is, amely az egész filmre jellemző volt, viszont leginkább a zseniális nyitójelenetben tűnik ki, amikor a hatéves Myers szemszögéből követhetjük végig az első gyilkosságot. Ez a megvalósítás nagyon tetszett nekem. És talán hozzá sem kell tennem azt, hogy John Carpenter zenéje egyszerűen tökéletes lett, ezt nem is taglalnám tovább.

Mit is mondjak: a Halloween egy remek horrorfilm, és talán minden idők legjobb slasher-je is egyben. Félelmetes, nyomasztó, hátborzongató, és nem is bugyuta, mint a zsáner legtöbb darabja. Persze ennek a filmnek is hatalmas kultusza lett napjainkban, hiszen Myers az egyik legikonikusabb filmes pszichopatává vált, a Halloween pedig filmsorozattá nőtte ki magát, és remake is készült belőle, ami már-már kötelező a horrorfilmeknél. A pontszáma: 9/10.

A bejegyzés trackback címe:

https://moviebarlang.blog.hu/api/trackback/id/tr635611394

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.