Egy ideje David O. Russell filmjei biztosan számíthatnak minimum egy Oscar jelölésre, a 2013 végén megjelent Amerikai botrány viszont mindjárt 10 jelölést is kapott, a legtöbbet a Gravitáció mellett. A harcos, és a Napos oldal c. filmekkel büszkélkedhető Russell ezúttal (csakúgy mint tavaly Ben Affleck az Argo-akcióval) egy valós történetet dolgozott fel, méghozzá egy 1970-es évekbeli FBI hadműveletet, amelynek célja néhány nagypályás new jersey-i csaló leleplezése volt.

Irving Rosenfeld (Christian Bale) és Sydney Prosser (Amy Adams) megismerkedésük óta szélhámosként tevékenykednek. Miután egy egész vagyont összecsaltak, balszerencséjükre belebotlanak Richie DiMaso (Bradley Cooper) FBI ügynökbe, aki leleplezi őket. Ezek után válaszút elé kerülnek: vagy segítik az FBI további munkáját, vagy bevonulhanak a börtönbe. Természetesen az előbbi mellett döntenek, így megkezdődhet a nagystílű csalók becserkészése a túlélés érdekében.

Aki izgalmas, pörgős, kémkedős történetre számít, annak sajnos csalódnia kell. Az Amerikai botrány sztorija nagyon hamar unalomba fullad, és nagyon oda kell figyelni ahhoz, hogy követni tudjuk. A történetvezetés zavaros, látványos események csak ritkán történnek, leginkább csak a rengeteg párbeszéd lendíti előre a cselekményt. Amiért mégis érdemes megnézni a filmet, az a színészgárda, mivel a mai kor szinte összes kiváló színésze szerepel a filmben, ráadásul nagyszerűen alakítanak.

A fő húzónév a csapatban Christian Bale, aki egy évvel korábbi önmagához képest 30 kilót hízott, és minden eddiginél pocakosabban jelenik meg Irving Rosenfeld szerepében. Mint azt tőle megszokhattuk, nagyszerű alakítást nyújt, ráadásul filmbéli akcentusa sem hagy kivetni valót maga után. A két női főszereplő, Amy Adams és Jennifer Lawrence is tündököl a vásznon, Bradley Cooper úgyszintén. A négy fő karakter mellett elhalványul Jeremy Renner, nem csoda, hogy őt nem jelölték Oscarra, ám rajta kívül Bale, Adams, Lawrence és Cooper egyenként kapott egy-egy jelölést.

A színészek közti összhang pedig végig megvan. A párbeszédekből kihozták amit lehetett, a jelenetek jelentős része rögtönzéseken alapul, ám a kitűnően összeválogatott színészek zökkenőmentesen teljesítették a feladatukat. Nagy dícséret illeti még a díszleteket és jelmezeket - a 70-es évek hangulata végig érződik. Póthaj, klasszikus rock, diszkók, és csontkeretes szemüvegek - a feeling igazán átjön.

Ám a feszültségnek és az izgalomnak még a szikrája sincs meg a filmben, aki nem értékeli az alakításokat és a kiválóan megírt karaktereket, az könnyen bealudhat rajta, mivel a játékidő egyáltalán nem rövid. A színészek jelöléseivel egyetértek, ám maga a produkció közel sem érdemli meg a Legjobb film Oscar-ját. Az Amerikai botrány nem rossz film, ám kissé túlértékeltnek tartom, 2013-ban születtek nála erősebb művek is. A pontozás: 7/10.  

Szerző: bbenjyy

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://moviebarlang.blog.hu/api/trackback/id/tr45828161

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jet set 2014.02.24. 10:18:51

Szerintem túlzó a 7/10. Egy 5-öst megérdemel, egyszer nézhető.

jobbdemokrata · www.jobbdemokrata.blog.hu 2014.02.24. 11:13:42

Nincs, feszültség, nincs izgalom, ez így van. Ettől függetlenül a 7/10-es pontozás korrekt, és igen, a karakterek, és a színészek miatt. Összehasonlítani a többi naggyal? Hmm... Alma-körte...Fog nyerni Oscart, de azért nagyot néznék, ha mind a 10 jelölés díjra váltaná...