Ponyvaregény (1994) kritika

Ha azt mondom, hogy Quentin Tarantino minden idők talán egyik legnagyobb filmes zsenije, akkor nem hazudok. A mai nap az egyik kedvenc filmemről, a Ponyvaregényről lesz szó, amit a már említett mester készített 1994-ben. Bár már korábban készült egy híres Tarantino film, az 1992-es Kutyaszorítóban, mégis ezzel a filmmel robbant be a köztudatba az egykor videókölcsönzőben dolgozó melós.

Ahogy azt megszokhattuk, Tarantino különböző fejezetekre bontja filmjeit, amik lazán, de mégis kapcsolódnak egymáshoz, és a végén egy kerek egészet alkotnak majd. A Ponyvaregény fejezetei azonban szorosabban kapcsolódnak össze, mint az általában szokott lenni. Először is van itt két gengszter, Jules Winfield (Samuel L. Jackson) és Vincent Vega (John Travolta) akiknek vissza kell szerezniük egy rejtélyes aktatáskát főnökük, Marcellus Wallace (Ving Rhames) számára. Aztán ott van Mr. Wallace felesége, Mia (Uma Thurman) aki hamarosan Vincenttel fog elmenni egy "randira", ami valójában csak laza kis szórakozás a főnök távollétében. Egy másik történetszál a kiöregedett bokszolóval, Butch Coolidge-al (Bruce Willis) foglalkozik, aki csúnyán átverte Marcellus-t, és menekülnie kell. Végül pedig ott van egy suttyó pár, Ringo (Tim Roth) és Yolanda (Amanda Plummer) akik egy kávézó kifosztására készülnek. A sztori tehát először meglehetősen kuszának tűnhet, de a film megtekintése után (és közben is) rájövünk, hogy mennyire tökéletesen egybevág minden.

A színészek nagy nevek és egytől egyik kiválóan szerepelnek. Nem véletlenül ment el a 4 millió dolláros költségvetés fele rájuk. A főszerepben Travolta ismét bebizonyítja, hogy milyen kiválóan tud rosszfiút játszani, ráadásul ez a film húzta ki őt a süllyesztőből. Samuel L. Jackson, vagyis Mr. Cool megmutatta, hogy ő sem adja a nevét akármilyen filmekhez. Ketten Travoltával a filmtörténelem talán legjobb gengszterduóját hozzák. A másik főszerep a Die Hard kemény zsarujának, Bruce Willisnek jutott, aki most kivételesen a bűnözőt hivatott eljátszani. Rá sem lehet egy rossz szavunk se. Ving Rhames elképesztően hozza az elhízott gengszterfőnököt, ráadásul még a karaktere is nagyon szimpatikus (persze a többi is). Tim Roth és Amanda Plummer kisebb szerephez jutottak, de ők varrják el az utolsó szálat a történetben, tehát nagyon fontos a jelenlétük. Uma Thurman talán egy kissé gyenge pont, mivel enyhén idegesítően játszik, de legalább a 9 évvel későbbi Kill Bill-ben bizonyított. Epizódszerepben feltűnik Christopher Walken is, és ha már itt tartunk meg kell említeni magát Quentin Tarantino-t, aki ismét szerepet vállalt saját filmjében. Ha nem lenne rendező, színésznek is nyugodtan elmehetne. Annyi biztos, hogy a szereplők összeválogatásában párját ritkítóan tehetséges.

Most pedig következzen a Ponyvaregény legnagyobb erőssége, a párbeszédek. Nagyon frappáns, poénos, ugyanakkor trágár szövegkönyvvel találkozhatunk. Még soha egyetlen filmben sem hangzott el ennyiszer a "bazdmeg" (angolul "fuck") szó, ám tökéletesen illeszkedik egy ilyen témájú filmbe. A legtöbb aranyköpés persze a gengszterpároshoz kapcsolódik, ahogy a legtöbb poén is, de azért mindenkire jutott egy-egy.

A film stílusához még szorosan kapcsolódik a morbid humor, vagy másnéven fekete-humor. Ez néhány agyvelő kiloccsantásában, őrült homoszexuálisok szerepeltetésében, és az egyik szereplő injekcióval való újraélesztésében nyilvánul meg. Nem véletlen tehát a 18+-os besorolás.

Zeneileg kifogástalan a produkció, szintén Tarantino védjegye, hogy saját soundtrack helyett licenszelt számokat tesz a filmjeibe. Hallható lesz a Kool&the Gang, Chuck Berry, Dusty Springfield, és az Urge Overkill is. Ezek is csak a kiváló hangulatot hivatottak fokozni.

Végül csak annyit mondhatok, hogy a Ponyvaregény filmtörténeti mérföldkő. Ezt látni kell egész egyszerűen, mert olyan egyedi stílussal és humorral rendelkezik, amellyel sem azelőtt, sem azóta nem találkozhattunk. Nem véletlenül az egyik kedvenc filmem, Tarantino-tól pedig egyenesen a legjobb alkotásnak tartom. Az eredmény nem is lehet más csak 10/10.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.