Movie Barlang Extra: WWE 12 teszt

Pankráció...a nyers erő bajnokai inkább színésznek mondhatóak mint sportolónak. Ennek ellenére számos rajongója van ennek a cseppet sem békés sportágnak Amerikában, és manapság Európában is. Így az USA-ban rendkívül népszerű WWE széria egyre jobban elterjedt hazánkban is, nekem pedig volt szerencsém kipróbálni a WWE 12-őt, a tavalyi év pankráció-szoftverét. Azt el kell ismernem, hogy ennél jobban nem is sikerülhetett volna, rengeteg élvezetes játékórát töltöttem ezzel a kiváló játékkal.

A pankráció egy látványos, közönség számára szórakoztató showműsor, amely akrobatikus elemekkel, és látványos koreográfiákkal van megfűszerezve. A pankrátorok pedig szteroidokkal, és egyéb serkentőkkel teletömött izompacsirták, akik valójában képzett előadók, akik éveken át gyakorolták a bonyolult, és veszélyes mozdulatokat, hogy biztonságosan elő tudják adni azokat. A mérkőzések gyakorlatilag előre meg vannak rendezve, de fontos megemlíteni, hogy a végkimenetelt csak a bíró, és a két (vagy több) résztvevő fél tudja, így a közönség végigizgulhatja a meccs minden pillanatát.

Hirtelenjében ennyi információ elég is volt a laikusok számára. Most pedig nézzük, mi rejtőzik a díszes borító alatt. A játékban lehetőségünk nyílik szinte az összes létező profi pankrátort irányítani, olyan sztárok bőrébe bújhatunk, mint The Undertaker, Randy Orton, John Cena, CM Punk, Big Show, Rey Mysterio, Sin Cara stb...Azért csak szinte, mert néhányat csak letölthető tartalomként tudunk megszerezni az XBox Live rendszerén keresztül. Ettől függetlenül jelen lesz a sportág apraja-nagyja, úgyhogy már a játék elején tetszés szerint összeállíthatjuk a mérkőzéseinket. De nem akárhogy, mivel több mint 15 féle meccstípus helyet kapott a játékban. Hogy csak néhányat megemlítsek: Normál meccs, Extreme rules meccs (itt a résztvevők mankókkal, gitárral, létrákkal, és egyéb alkalmatosságokkal gyepálhatják egymást), Ladder meccs (itt az a cél, hogy egy létrán felmászva minél előbb megkaparintsák a ring felett lógó pénzzel teli aktatáskát), Steel Cage meccs (itt az a feladat, hogy minél előbb kimásszanak a ringet körülvevő vasketrecből) vagyis csak a két játékos módban is rengeteg és rengeteg féle lehetőségünk van az időtöltésre.

Ám a szabályok elég lazák, ha úgy akarjuk, több ember is lehet a szorítóban. Lehet olyat csinálni, hogy 6 ember játszik egyszerre egymás ellen, de lehet 3 vs.3 felosztásban is menni. A Royal Rumble meccs lényege az, hogy folyamatosan jönnek be újabb és újabb résztvevők a pályára, és az nyer, aki a legtovább két lábon tud maradni. A Battle Royal mérkőzéseken pedig egyszerre 30-40 ember özönlik be az arénába, és középkori harcmezőt csinálnak belőle. Az aztán az igazi pokol.

Persze ez csak néhány azok közül a lehetőségek közül, amit a játék tartogat számunkra. Ennyi mérkőzéstípussal gyakorlatilag lehetetlen unatkozni, de a fejlesztők még itt sem álltak meg. Kapunk a játékba egy végletekig kidolgozott, részletes karaktergeneráló programot, ahol saját, egyedi szupersztárjainkat és díváinkat hozhatjuk létre. A hajszín pontos árnyalatától kezdve a tetoválásokig, és logókig mindent a lehető legnagyobb részletességgel dolgozhatunk ki, a variációk száma a milliót is elérheti. Még egyetlen játékban sem találkoztam ilyen sokrétű, ennyire sokmindent tartalmazó karaktercsináló menüvel. Emellé még kapunk egy logószerkesztő programot is, ahol létrehozhatjuk saját, egyedi logóinkat amelyeket karakterünkre ragaszthatunk, vagy szurkolói táblákat hozhatunk létre velük. Ha még ez sem lenne elég, akkor elárulom, hogy a meglévő sztárjainknak is létrehozhatunk alternatív skineket. Ha éppen ahhoz van kedvünk, építhetünk egy teljesen egyedi, külön bejáratú arénát is.

A játék részletességét mi sem bizonyítja jobban, hogy minden karakternek egyedi, valósághű mozgáskultúrája van. Sin Cara inkább az ugrálós stílusú bunyót kedveli, Big Show pedig robosztus lépteivel akarja majd földbe döngölni ellenfelét. És még mindenkinek jár egy teljesen egyedi bevonulás is, olyan amilyen a valóságban szokott lenni. Magától értetődő, hogy megkaptuk a lehetőséget arra, hogy egyedi bevonulást hozzunk létre karaktereinknek.

A mozgáskultúrára visszatérve: megalkothatjuk saját finisher mozdulatainkat is. Akik nem tudnák, ez egy olyan látványos mozdulatsor, amely a szenvedő alanyát végleg kifekteti. Nos, rengeteg lehetőségünk van ezekből az alternatívákból is.

Bunyó közben nagyon felhasználóbarát irányítást kapunk. Az X gombot lenyomva üthetünk, az A gombbal megragadjuk ellenfelünket, a B-vel meglökjük, az Y-nal pedig előcsalogatjuk a Finisher Move-t. Rendkívül sok látványelemet sikerült belepakolni a játékba, és mindent a valóságból vettek át. Ha akarunk, meccs közben kiugorhatunk a ringből, és körülötte folytathatjuk a mérkőzést, ráadásul az arénában található összes eszközt (értsd: mankó, gitár, alumínium lépcső, létra) is igénybe vehetjük győzelmünk érdekében. A bunyósok idővel fáradni fognak, és akkor már sokkal nehezebb lesz velük harcolni, mint akkor, amikor még frissek voltak.

A férfiak mellett a női pankrátorokat is kipróbálhatjuk, bár belőlük nem lesz olyan sok. Velük teljesen másfajta stratégiát kell követni, mint az erősebbik nemnél. A játék zenei részéről nem érdemes sokat beszélni, ugyanis az kimerül a bevonulózenékből, amik a valódiak játékbeli másai.

Összességében tehát a WWE 12 egy nagyon jó, hosszú szavatosságú játék. Bámulatos, hogy mennyi lehetőséggel és játékmóddal rendelkezik, így elérte, hogy szinte korlátlan időre lekösse a játékost. Mindenkinek ajánlom, aki egy kicsit is érdeklődik a küzdősportok iránt, mivel valójában ez a játék szerettette meg velem a pankrációt. Azt garantálni lehet, hogy rengetegszer fogja levenni a polcáról az, aki ezt a szoftvert birtokolja.

88%

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.