Argo-akció (2012) kritika

A mai nap arról a filmről lesz szó, amelyet 2012-ben a Legjobb filmnek választottak az Oscar-gálán. Ez pedig Ben Affleck szám szerint ötödik rendezése, az Argo-akció. A film egy valós történelmi eseményt, az 1979-1981-ig tartó iráni túszdrámát dolgozza fel, és mi mást mondhatnék: egyszerűen mesterien teszi ezt. Ben Affleck ezzel a filmmel egy csapásra bebizonyította, hogy Mel Gibson, Clint Eastwood, és Robert DeNiro mellett ő is képes arra, hogy sikeres színészből nagyszerű rendezővé váljon.

A tavalyi év mi tagadás, telis-tele volt nagyszerű filmekkel. Az első nagy dobás talán a májusban megjelent Bosszúállók volt, majd jött a Prometheus, a Csodálatos Pókember, a Sötét Lovag - Felemelkedés, év végére pedig ráadásként megkaptuk a Hobbitot, és Quentin Tarantino legújabb mesterművét, a Django elszabadult is. Mindezeket kísérte a 007 - Skyfall, és a Pi élete is. Bár ezen filmek között van olyan, amelynek értéke erősen vitatható, mégsem számított senki arra, hogy az Oscar gálán a Legjobb film díját az Argo-akció kapja majd. Pedig így történt, és bár szerintem nem feltétlenül ez 2012 legjobb mozgóképe, mégis azt kell hogy mondjam, hogy bizony Ben Affleck nem semmi művet tett le az asztalra.

1979. november 4. Irán rettegett, és a népet nyomorba taszító diktátora, a Sah az Egyesült Államokba menekült, hogy élete utolsó napjait biztonságban töltse. A feldühödött nép követeli vezetőjük kiadatását, hogy elégtételt vegyenek rajta a sok szenvedésért, amit kénytelenek voltak elviselni. Az USA azonban ezt megtagadja, ezért a forrongó nép a teheráni amerikai nagykövetséghez vonul, hogy betörjenek oda, és elfogják az ott tartózkodó amerikai diplomatákat. A forradalom során 52 nagykövet esik az iszlám aktivisták fogságába, hatnak viszont sikerül elmenekülnie, és megbújnia a kanadai nagykövet házában. Azonban a nép dühöng, és ez a hat menekült fogságba esik a háborús állapotok által sújtott országban. Tony Mendez (Ben Affleck), a CIA kimenekítésekkel foglalkozó ügynöke vállalkozik arra a lehetetlennek tűnő feladatra, hogy kihozza onnan őket.

Telnek, múlnak a hónapok, az amerikaiak helyzete pedig egyre kilátástalanabb. Mendez kidolgoz egy tervet, miszerint egy kanadai filmes stábnak fogják álcázni magukat, akik éppen egy sci-fi film forgatásán dolgoznak Iránban. A film címe Argo, elkészítésében pedig segít neki a híres hollywood-i maszkmester, John Chambers (John Goodman), és a forgatókönyvíró Lester Siegel (Alan Arkin). Innen jön az "Argo-akció" elnevezés, amely a történelem egyik legkockázatosabb túszmentő operációját takarja. Mendez ügyel arra, hogy minden részlet a helyén legyen, és hogy a lebukási esély minél közelebb kerüljön a nullához, ám kockázat mindig is lesz, az akció kimenetele pedig nem egyszer kétségek közé esik majd.

Az Argo-akció egy nagyszerűen összerakott film, amely ugyan nem nélkülözi a hollywood-i kliséket, de tökéletesen forgatja azokat, így egy elejétől végéig izgalmas és érdekfeszítő filmet kapunk. Nagyszerűen keveredik benne a kor politikai harcainak és forrongásainak, illetve a szórakoztató elemeknek az aránya, éppen ezért nem lesz belőle egy száraz dokumentumfilm, amitől sokan félhettek. A film szereplői mind valósak, és nehéz elhinni, hogy a filmben látható összes izgalom és félelem a valóságban is megtörténhetett. A helyszín többször változik. Egyszer a háborús övezetté váló amerika-ellenes Iránban vagyunk, máskor a napfényes Los Angelesben, ami azt eredményezi, hogy kellemes változatosság is lesz majd a produkcióban, amely néha a feszültségek oldására, vagy éppen fokozására lesz jó.

Maga az akció csupán a film második felében veszi kezdetét, az első egy óra a tervezgetéssel, az építőkockák összerakásával telik majd el. Többször nagyon jól megírt poénokkal is találkozunk majd, ezeket Lester, és John Chambers fogják leginkább pattogtatni. Emellett nagyszerű bemutatót láthatunk a 70-es évek végi, 80-as évek eleji korból. A díszletek nagyszerűek lettek, senki meg nem mondaná, hogy a filmet valóban 2012-ben készítették. A legapróbb részletekre is odafigyeltek, ami nagyon sokat tesz hozzá a produktumhoz. A kocsik, a ruhák, a zenék mind-mind nagyszerű korképet adnak, ráadásul még az akkori filmes szenzációkra is utalásokat kapunk (Star Wars, Star Trek, Majmok bolygója).

A második óra viszont maga az IZGALOM. Ehhez persze a szereplők alakításai is sokat tettek. Amikor Tony Mendezzel együtt bekerülünk az iráni puskaporos-hordó közepébe szinte tapintani lehet majd a feszültséget. A szereplőkkel együtt minden egyes rezdülésre felkapjuk majd a fejünket, és mindez addig-addig fokozódik, amíg az utolsó, repülőtéren játszódó jelenetben majdnem összecsináljuk magunkat. Szereplőink kanadai filmeseknek adják ki magukat, éppen ezért oda kell figyelniük arra is, hogy egy pillanatra se essenek ki szerepükből, mert ha ezt megteszik, akkor bizony baj lesz. Míg Tony a helyszínen van, addig úgy érezzük, hogy semmi baj nem történhet, ám eljön az a pillanat, amikor kicsúszik a talaj a láb alól, és elkezdődik a pánik.

Ben Affleck rendezőként és főszereplőként is nagyszerűen levizsgázott. Hihetetlenül jól játssza el a főszerepet, színésztársai pedig szintén kiemelkedőek. John Goodman és Alan Arkin is kiválóak, valamint a túszok (Tate Donovan, Clea DuVall, Scoot McNairy, Rory Cochrane, Christopher Denham, és Kerry Bishé) is szerepkörüknek megfelelően jó játékot nyújtanak.

Az Argo-akció képivilága is nagyszerű. Korabeli tévéműsorokból vett jelenetek fognak keveredni a film forgatása során készítettekkel, amelyek csak mégjobban alátámasztják a történelmi hitelességet. Az Argo-akció pedig tökéletes példa arra, hogy a legjobb forgatókönyveket az élet írja. Fegyverropogás, idegen bolygók, és szupererővel rendelkező lények szerepeltetése nélkül is képes volt arra, hogy kiemelkedjen 2012 filmjei közül a lehető legpozitívabb értelemben. Az én szempontomból ugyan nem ez a legjobb film az évben, ám az Oscart maximálisan kiérdemelte, és csak gratulálni tudok hozzá. A pontozás 9/10.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.