Batman filmek - Joel Schumacher éra (1995-1997) kritika
2013.06.18. 10:45
Egyesek imádják, mások aranyosnak tartják, sokan pedig a filmipar szégyenfoltjának titulálták. Joel Schumacher is tiszteletét tette Gotham Cityben a 90-es évek közepe táján. Miután Tim Burton két nagyszerű Batman filmet rendezett 1989-ben és 1992-ben (Batman és Batman visszatér) a Warner Bros. úgy döntött, hogy szakít az addigi sötét és nyomasztó koncepcióval, és feleleveníti a 60-as évek "camp" érájának könnyed, szórakoztató képregényfilmjeit. A rendezői széket átvette Joel Schumacher, aki egy csapásra eltüntette az addig megszokott Gotham City-t, és elővarázsolt egy színes, rikító, bohókás, és abszolút giccses Batman-univerzumot.
Ez persze a régi stáb felbomlását is jelentette. Michael Keatont újra felkérték Bruce Wayne szerepére, ám ő úgy gondolta, hogy a széria rossz irányba terelődik, így elutasította a harmadik felkérést. A főgonoszok is cserélődtek, és mivel a fő cél a szórakoztatás volt ezentúl, ezért Jim Carrey és Tommy Lee Jones jöttek Christopher Walken és Danny DeVito helyére. Tim Burton továbbra is közreműködött a munkálatokban, mint producer.
Mindörökké Batman
1995-ben mutatták be Schumacher első denevéremberes filmjét, a Mindörökké Batman-t. A film persze nem lehetett sikertelen, mivel addigra már mindenki Batman lázban égett, így ez a produkció '95 második legtöbb anyagi bevételt hozó műve lett. Végül Bruce Wayne szerepére is találtak színészt, mégpedig Val Kilmert, aki akkor éppen a Szemtől szemben c. film egyik mellékszerepét is játszotta. Az ügyeletes bombanő szerepét Michelle Pfeiffertől Nicole Kidman vette át, tulajdonképpen a régi stábból csak Michael Gough maradt meg Alfred szerepére.
A Mindörökké Batman egy nagyon speciálisan kezelendő film, de lehetne úgy is fogalmazni, hogy nem sok blockbuster osztotta meg ennyire a rajongókat a filmtörténelem során. Annyi biztos, hogy éles váltás volt az eddig megszokottakhoz képest, mivel Schumacher az ún "camp" érát célozta meg filmjével. Ez azt jelenti, hogy a fő cél a szórakoztatás lett, a szereplőket szándékosan lebutították, a helyszínt pedig egy varázslatos, sziporkázó metropolisszá változtatták az eddigi zord, sötét Gotham helyett.
Az állandóan zűrös Gotham Cityt épp az elmebeteg Kétarc (Tommy Lee Jones) terrorizálja. Nem lehet mit tenni, küldeni kell a denevérjelet, és megvárni, amíg a város védelmezője, Batman (Val Kilmer) a nép segítségére siet. Ráadásul ezúttal egy rajongója is akadt az elbűvölő Dr. Chase Meridian (Nicole Kidman) személyében, aki nagyon hevesen érdeklődik az éjjeli igazságosztó után. Miután Batman a nyitójelenetben megmentette a várost Kétarc őrült pusztításától, átalakul Bruce Wayne-é, és a Wayne Művek falai közt felfedez egy titkos kísérleti projektet, amelyet az egyik szemlátomást bekattant beosztottja, Edward Nigma (Jim Carrey) vezet. A projekt nem másra, mint az emberi agy leszívására irányul, ezért Bruce megfontoltan elveti az ötletet, nem is sejtve, hogy a rögeszmékkel küzdő őrült tudós folytatni fogja a kutatásait. Bruce civilként is egyre közelebb kerül Dr. Meridian-hez, ám ő túlságosan is sok érdeklődést mutat Batman iránt.
Eközben Kétarc újra lecsap, ezúttal egy cirkuszi előadáson tartja majd rettegésben a békés polgárokat. A hirtelen kialakult lövöldözésben lemészárolja a híres Grayson-légtornász család tagjait, csupán a legfiatalabb, Dick Grayson (Chris O'Donnell) marad életben. Az ifjú Dick bosszút esküszik Kétarc ellen, majd ezek után a Wayne-kastélyba kerül, mivel Bruce Wayne gyámság alá vette őt. Hamarosan azonban a fiú rájön Gotham leggazdagabb emberének féltett titkára, és elhatározza, hogy ő is szuperhősként fog tevékenykedni, ezzel is segítve a denevérembert a bűn elleni harcban. Hamarosan Edward Nigma elhatározza, hogy ő is profi bűnözővé szeretne válni, és mindenekelőtt tönkre akarja tenni a kutatásait ellenző Bruce-t. Felveszi a Rébusz álnevet, és elkezdi rejtvényekkel bombázni egykori főnökét, majd egy idő után szabadalmaztatja agyelszívó-találmányát, és szövetkezik Kétarccal, akinek Batman elkapása a fő célja.
A Mindörökké Batman lehetett volna a legszínvonalasabb Batman-film is, ám ennek ellenére van benne néhány olyan dolog, ami egyszerűen megbocsájthatatlan. De kezdjük a jó dolgokkal. A film első húsz perce rendkívül élvezetesre és látványosra sikeredett, de ez elmondható az összes akciójelenetről. Ugyanis amikor Batman szárnyakra kap, az egyszerűen zseniális, bár igaz ami igaz, nem spóroltak a pénzzel (ez volt az addigi legdrágább Batman-film: 100 millió dollárba került). Gotham City kinézete szintén baromi jól el van találva. Neonreklámok, óriási felhőkarcolók, csillogás és fényűzés, ám ennek ellenére érződik, hogy az egész város romlott és bűntől fertőzött, ezért az egész olyan, mint valami színes lidércnyomás. Míg Burton javarészt valódi díszleteket használt filmjeihez, addig Schumacher már nem félt CGI animációkat beletenni filmjébe, amelyek akkoriban nagyon szépek voltak, bár mostanra már szemet szúrnak némely esetben. Valahogy az egész film sokkal grandiózusabb, sokkal emelkedetebb, mint az előző kettő volt. Továbbá nagyon jó ötlet volt az, hogy behozták Robint a filmbe. Az ifjú Dick Grayson ugyanis a film utolsó harmadában magára ölti piros-zöld ruháját, így ő lesz Robin, Batman örökös segédje. Kellett már ez a vérfrissítés a szériának, de tényleg.
Mivel Burton továbbra is jelen volt, érződnek a korábbi részekből átvett motívumok is. Bruce Wayne civilként és Batmanként is harcol Edward Nigma ellen, illetve mindkét énjével szerelmi kapcsolatba kerül Chase Meridiannel. Mivel Chase pszichiáter, ezért egy idő után erősen reflektál majd arra, hogy Batman legalább annyira "lökött", mint fő ellenfelei, csupán egy hajszál választja el őt tőlük. Ezenkívül feltűnően sokan jönnek rá Bruce úrfi titkára a film során, ez megint csak tipikus Burton vonás. Emellett még Dick vívódásait is sikerült megfelelően vászonra vinni. Az új szuperhős jelleme kidolgozott, nem válik kétdimenziós karakterré, hanem fontos szerepet kap majd. Alfred (Michael Gough) is itt fog legtöbbet mutatkozni, ami megint csak jó dolog.
És akkor itt van a két főgonosz. Sajnos többek között ez az a rész, ahol a film legnagyobbat bukott, mivel Tommy Lee Jones és Jim Carrey karakterei átcsaptak idétlen bugyutáskodásba, ami nagyon nem tetszett. Az eddigi gonoszok mind-mind agyafúrt, kiszámíthatatlan gazfickók voltak, akiktől tényleg félni lehetett. Most viszont két dühöngő, vihogó őrültet kapunk, akik ráadásul néha szörnyen idegesítőek is. Kétarcról minimális háttérinformációt kapunk, de egyáltalán nem tudatosul bennünk, hogy ő egykor Harvey Dent, a híres gothami államügyész volt. Az itteni Kétarc egy állandóan vihorászó, dühkezelési gondokkal küzdő pszichopata, aki állandóan lövöldözik. Rébusz, aki a film valódi főgonosza, pedig egy eszesebb karakter, ám valójában ő is olyasmi, mint Kétarc. Folyamatosan produkálja magát, ripacskodik, és néha nagyon idegesítő.
A színészekről néhány szót. Val Kilmer egyértelműen rosszabb mint anno Michael Keaton volt. Kilmer egy unalmas, érdektelen Bruce Wayne-t nyújt, nem is érdemes róla sokat beszélni. Chris O'Donnell koránt sem olyan szörnyű, mint amilyennek sokan tartják, szerintem ha nem is tökéletes, de megfelelő választás volt a forrófejű, kalandvágyó Robin szerepére. Nicole Kidman jól játszik, szerintem jobban, mint az első filmben Kim Basinger játszott. Michael Gough megmaradt, és ő ismét kitűnő Alfredet hoz. Jim Carrey egész egyszerűen csak önmagát alakítja. Úgy gondolják, hogy a Mindörökké Batman elsősorban miatta lett sikeres, mivel a 90-es évek közepén ő volt talán a legnagyobb hollywoodi szupersztár. Rébusz karakterét egyértelműen a saját képmására formálta, ami egyesek szerint jó, mások szerint nem jó, mindenki döntse el maga. Tommy Lee Jones szintén inkább kiparodizálja Kétarcot, mintsem komolyan eljátszaná. Itt van még Pat Hingle is Gordon felügyelőként, és szerintem ez már egész egyszerűen felháborító, hogy mennyire életképtelennek ábrázolják a gothami rendőrfőnököt. Az egyetlen dolga a film során, hogy megállás nélkül küldözgeti a denevérjelet az égre.
A zenét ezúttal már nem Danny Elfman, hanem Elliot Goldenthal szerezte. Ez azzal járt, hogy az addig megszokott jó öreg Batman dallamok is cserélődtek, amely sokaknak csalódást okozott. Viszont azt el kell ismerni, hogy Goldenthal zenéje sokkal jobban illik a filmhez, mint Elfman régi zenéi illettek volna. Mit is mondhatnék tehát a filmről? Sokan utálják, és meg is értem, hogy miért. A Batman univerzum átcsapott bugyutaságba, jópofizásba, és felhőtlen szórakozásba. Nyoma sincs már a Tim Burton szerű nyomott, sötét és hátborzongató hangulatnak. Ugyanakkor Schumacher maximálisan teljesítette a Warner Bros. elvárásait, és egy minden eddiginél szórakoztatóbb Batmant varázsolt elénk. Bár a filmben vannak üresjáratok, főként a közepe táján, mégis nagyszerűen leköti az embert két óra hosszára. Tehát aki képes magát túltenni a sokszor gyerekes jeleneteken, az tehet egy próbát ebben a megreformált, neonfényes Batman-világban. 6/10.
Batman és Robin
Viszont ami ezután jött...az durva volt. Tim Burton végleg hátat fordított a Denevérembernek, viszont Joel Schumacher megmaradt rendezőként, ráadásul még az előző filmnél is nagyobb dobásra készült. 125 millió dollár állt rendelkezésére a következő, Batman és Robin c. film megrendezésére. Val Kilmer átadta a stafétabotot George Clooney-nak, valamint olyan világsztárok is helyet kaptak mellette, mint Uma Thurman, és Arnold Schwarzenegger. Chris O'Donnell megtarthatta a Robin szerepet, és kapott maga mellé egy nőnemű segítőt a kor egyik legfelkapottabb tinédzserszínésze Alicia Silverstone személyében. Minden készenállt tehát a Batman és Robin elkészítésére, és csak a rendezőn múlott, hogy a Mindörökké Batman utáni vitatható helyéről pozitív vagy negatív irányba mozdul-e a sorozat.
Negatív irányba mozdult végül. Ugyanis amit Joel Schumacher a Batman-szériával művelt, az példátlan a filmtörténelemben. Addig soha, egyetlen sikeres franchise-t sem csúfoltak meg ennyire mint szegény Denevérembert. Sokak egyenesen minden idők legrosszabb filmjének tartják, és szinte minden a témával foglalkozó fórumon minden idők legrosszabb képregényfilmjének választották. A Batman és Robin c. film a főhős, és egyben az egész DC Univerzum tragikus bukása volt a filmvásznon, olyannyira, hogy a rendező kénytelen volt nyilvánosan bocsánatot kérni a rajongóktól emiatt a produkció miatt. Készüljetek az agyhalálra, jön a Batman és Robin!
Gotham City már megint a pusztulás szélén áll. Egy Mr. Fagy (Arnold Schwarzenegger) nevű gonosztevő tartja rettegésben a várost. Mindent jéggé dermeszt, ami az útjába kerül, és folyamatosan méregdrága gyémántokat lop el. Viszont a gonosz csak addig lehet nyugodt ebben a városban, amíg meg nem érkezik Batman (George Clooney) és Robin (Chris O'Donnell), hogy rendet tegyenek. Miután a két köpenyes igazságosztó kudarcot vall Fagy megállításában, kénytelenek lesznek csapdába csalni a két lábon járó jégszekrényt, hogyha el akarják kapni őt. Eközben egy Dél-Amerikai kutatólaborban egy Dr. Woodrue nevű őrült tudós titokban emberkísérleteket folytat, hogy mérgei segítségével előállítson egy élő szuperkatonát. Sikerül is neki, és termékét elnevezi Átok-nak (képregényekben ismertebb nevén: Bane-nek, Jeep Swenson "játssza"). Ám mindennek tanúja lesz a szintén kissé bekattant Dr. Pamela Isley, akit Woodrue megpróbál meggyilkolni ezért halálos vegyszereivel. Miss Isley viszont túléli a csapást, ám teljesen átalakul: bőre és ajkai megtelnek méreggel, ennek következtében csókja halálos lesz. Meg is öli Woodrue-t, és elhatározza, hogy megmenti az anyatermészetet. Útra kel tehát Átokkal Gotham City-be, hogy megvalósítsa elmebeteg tervét.
Méregcsók végül úgy dönt, hogy szövetkezik Mr. Fagy-gyal, és keresztbe tesz Batmannek és Robinnak. Feltűnésével sikerül rögtön egymásnak ugrasztania a két hőst, amelynek következtében Robin el akar szakadni mesterétől, és önálló hősként akar majd tevékenykedni. Eközben megjelenik Alfred (Michael Gough) unokahúga, Barbara Wilson (Alicia Silverstone), aki gyökerestül felforgatja a Wayne-kastély életét. Kiderül az is, hogy Alfred halálos beteg, és életét csak Mr. Fagy mentheti meg gyógyszereivel. Fagy azonban mindenek előtt saját halálos betegségben szenvedő, lehibernált feleségét akarja megmenteni, a gyémántok is ezért kellenek neki.
Mint kideríthettétek a fentebb leírtakból, a Batman és Robin egy iszonyú zsúfolt film. Egyszerre akar felvonultatni három főgonoszt, három főhőst, három szerelmi szálat, és egy Alfreddal kapcsolatos vonulatot is. Emellett egy minden eddiginél nagyobb szabású történettel akarja kiszúrni a szemünket. A forgatókönyv teljesen rosszul van megírva, ezért az egész film átcsap egy óriási katyvaszba. De hogy megértsétek ezt, részletezném.
A három főgonoszról már tettem említést. Közülük a legjelentősebb Fagy, és közvetlenül a nyakában liheg majd Méregcsók is. Dr. Isley igazi kavarógép, a háttérben mozgatja a szálakat, és megzavarja Batman és Robin zavartalan együttműködését. Persze időközben Fagyra is hajt, ezért mondhatni ez a film egyik, megjegyzem teljesen jelentéktelen, szerelmi szála. A harmadik pedig Bane, akinek a leleményes fordítók Átokra fordították a nevét. Bane a Batman képregények egyik legveszélyesebb főgonosza, rendkívül intelligens, és kiváló stratéga, emellett még bivalyerős is a belé pumpált mérgeknek köszönhetően. Itt kapunk egy nyáladzó, agyatlan húsgombócot, aki végighörgi az egész játékidejét.
A hősök is hárman lesznek, mivel Batman és Robin mellé szegődik majd idővel Barbara is, aki rájön a két hős titkára, és Batgirlként csatlakozik hozzájuk. Batmant már jól ismerhetjük az előző három filmből, Robint az előző részben valamelyest kidolgozták, Batgirl viszont teljesen felszínesre sikerült. Csak a film utolsó szakaszában kap szerepet, teljesen értelmetlenül. Gondolom csodálkoztok, hogy eddig ebben a kritikában még nem hangzott el Bruce Wayne neve. Ez azért van, mert Batman valódi arculata ebben a filmben legalább annyira felesleges, mint Átok. Bruce gyakorlatilag semmit nem csinál, csak van és kész. Ja, és kavar a barátnőjével is, úgyhogy ez a film másik, 100%-kig elfuserált és érdektelen szerelmi szála. De hogy teljes legyen a kép, az ifjú titán Dick Grayson, alias Robin, is kap egy hasonló szerelmi bájolgást, mivel beleszeret Méregcsókba, aki ezt aljasul ki akarja használni. Itt a harmadik szerelmi szál is.
Alfred pedig, a szegény pára, haldoklik egy kór miatt. Ez is egy melléktörténet, mivel Alfred megmentése legalább annyira fontos lesz, mint Gotham megmentése a pusztulástól. Szóval most már látjátok, hogy miért mondtam azt, hogy ez a film zsúfolt. Rengeteg mindenbe belekezd, és úgy is hagy mindent, nem mutat be nekünk egyetlen normális történeti vonulatot sem. A cél továbbra is a mindenek feletti szórakoztatás, ezért Schumacher mindent bevetett ennek érdekében. Egy Batman filmben most láthatjuk a legtöbb főgonoszt, a legtöbb főhőst, a legtöbb díszletet (amelyek egytől egyig ocsmányul néznek ki), a legtöbb járművet (Batmobil, Robin-motor, Batszánkó, Robin-szánkó, Batgirl-motor, Mr. Fagy-tank, és még egy űrhajó is), és a legtöbb bakit is. A Batman és Robin ugyanis igazi kánaán a kötekedő alakok számára, mivel a film olyannyira hemzseg a melléfogásoktól, hogy az már kiszúrja a szemünket. Hogy csak néhányat említsek: Batgirl eredetileg Gordon felügyelő lánya, Barbara Gordon. Itt, a képregényekkel merőben ellentmondva, Alfred bácsi unokahúga lesz. A film során többször észrevettem, hogy ugyanazokat a felvételeket többször is hasznosítják, ami elég gáz egy ilyen giga-mega költségvetésű produkció esetén. A gyerekes szövegekhez már az előző részben hozzászoktunk, de itt annyit kapunk belőlük, hogy nem győzzük tépni a hajunkat.
A film maximálisan tiszteleg a camp-éra előtt. Az 50-es 60-as évek bugyuta, idétlen képregényei szinte megelevenedtek ebben a filmben (Méregcsók ruhája például teljesen úgy néz ki, mint a régi tv sorozatban), csak az a gond ezzel, hogy a Batman és Robin 1997-es. A rajongók ekkor már nem ilyenfajta Sötét Lovagot (itt még kimondani is rossz) vártak el, hanem olyat, amit Frank Miller, Alan Moore, és Tim Burton olyan jól megreformált. Színészi alakítások gyakorlatilag nincsenek. George Clooney egyértelműen a legrosszabb Batman a filmtörténelem során. Semmi fáradtságot nem vett a karakter megformálására, egyszerűen csak magát alakítja. Az arcára van írva, hogy mennyire utálta ezt az egész forgatást, későbbi interjúiban ezt a filmet teljesen érthetően karrierje szégyenfoltjának nevezte. Chris O'Donnell ugyanazt csinálja mint az előző részben, igazi tinibálvány, de semmi egyéb. Alicia Silverstone sem ad sokat a produkcióhoz. A gonoszok már érdekesebbek. Jeep Swenson olyan, mintha itt sem lenne, Scwarzenegger pedig csak simán önmagát játssza. Őt mondjuk soha nem a kifinomult alakításai miatt szerettük. Uma Thurman viszont egyenesen a legrosszabb dolog, ami ezzel a filmmel történhetett. Idegesítő, irritáló, a színészi játékok legalja amit csinál, ott ront el mindent, ahol tud.
A zene többé kevésbé ugyanaz maradt, mint az előző részben, Elliot Goldenthal jegyzi. Mit is mondhatnék erről a filmről? Ezek után nagyon semmit. A Batman és Robin tényleg minden idők legrosszabb képregényfilmje, ez nem vitatható. Azt nem mondanám, hogy a valaha készült legrosszabb film, mivel a zenéje jó, és vannak benne többé-kevésbé színvonalasnak nevezhető jelenetek is. De ennyi, és nem több. Semmi egyéb jót nem lehet mondani erről a filmről, és Joel Schumachert is rendesen meghurculták emiatt. A Batmannal kapcsolatos rendezői szakasza véget ért, és sokáig senki nem is jelentkezett a helyére. Az azóta sajnálatos módon meghalt Michael Gough szerepelt legtöbbet Batman filmekben - ezzel a szereplésével összesen négyszer lehetett a Wayne-család inasa. George Clooney igyekezett a szőnyeg alá söpörni ezt a filmet, Alicia Silverstone és Chris O'Donnell pedig soha nem is tudtak igazán betörni a nagyok közé. Schwarzenegger takargatnivalói is gyarapodtak ezzel a szerepléssel, Uma Thurmant pedig végül Quentin Tarantino karolta fel a 2003-as Kill Bill-el. A DC Univerzum a Denevérembernek köszönhetően végig uralta a 90-es éveket, ám itt ennek is vége szakadt, és a csúfos bukás teret engedett a másik nagy képregénykiadónak, a Marvelnek, akik ezek után ontani kezdték a filmeket. Talán itt pontot is lehet tenni az i-re. A zene, valamint a helyenként található egész látványos jelenetek miatt a Batman és Robin megérdemel egy 3/10-et. Ám a Sötét Lovag megtört, de meg nem halt..
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek