Schindler listája (1993) kritika
2014.04.20. 13:19
Steven Spielberg azok közé a hollywood-i rendezők közé tartozik, akik elhíresültek egy bizonyos stílusról, majd karrierjük csúcspontján felrúgták azt, és egy szögesen ellentétes műfajban is naggyá váltak. Spielberg, aki a 70-es és 80-as években a szórakoztató mozifilmek császára volt (Cápa, E.T, Párbaj, részben Vissza a Jövőbe) a 90-es évek elején találta magát elég érettnek ahhoz, hogy feldolgozza a 20. század cseppet sem dícséretes eseményeit, rögtön mind közül a legvéresebbet, és legszégyellnivalóbbat, a Holokausztot. Sok évig készült a Schindler listájára, hogy végül 1993-ban befejezze azt, ezzel elérve karrierje egyértelmű tetőpontját.
A film igaz történet alapján készült, melynek alapja Thomas Keneally pár évvel korábban megjelent könyve, amely Oskar Schindler, a német nagyvállalkozó életét dolgozza fel a II. világháború évei során. A filmébi szereplők tehát valós történelmi személyek, a sztori pedig az első perctől az utolsóig igaz - így még döbbenetesebbé válik, amit látunk.
Napjainkra már elég sok Holokauszt-film készült. A Schindler listája azonban egyedüliként képes arra, hogy a teljes Holokausztot feldolgozza, minden lehetséges nézőpontból, az elejétől a végéig. Ennek persze egy több, mint három órás játékidő az ára, ám egyáltalán nem fogjuk észrevenni a film hosszúságát, olyan gyorsan eltelik majd az idő. Spielberg itt csillogtatta meg leginkább nagyszerű képességeit, és a filmet telerakta erősebbnél erősebb jelenetekkel. Miután láttuk a filmet, valószínűleg soha nem fogjuk elfelejteni a krakkói gettóban történt vérengzést, vagy a náci táborvezető, Amon Göth (Ralph Fiennes) reggeli "lőgyakorlatát", vagy az auschwitz-i krematórium baljóslatú füstölgését. A film nem fog finomkodni, nem fog hamis ábrándokat kelteni, és nem fog senkit jobb vagy rosszabb színben feltüntetni, mint amilyen volt valójában - az emberi kegyetlenség a legváltozatosabb formákban fog megnyilvánulni.
Ezzel párhuzamosan végignézhetjük a címszereplő karakterfejlődését. Schindler eleinte egy tipikus jómódú náci, aki nagyvilági, fellengzős életet él, a háborútban, és az alávetett zsidókban pedig egy jó üzletet lát. A szeme láttára történő borzalmak azonban egy idő után nem hagyják nyugodni, és ekkor fog megváltozni. Először szép szóval akar hatni riválisára, Amon Göth-re, majd a végső deportálások idején a zsebébe nyúl, és vagyona jelentős részének feláldozása árán 1100 zsidót ment meg a halál torkából. Schindler a film végére szentté válik, amely egy nagyszerű befejező jelenetben teljesedik ki.
Azonban a másik oldalt is alaposan megismerhetjük. Amon Göth, aki a Plaszów-i koncentrációs tábor vezetője megmutatja, milyenek voltak azok az elvakult és erőszakos SS tisztek, akik a népirtások javáért felelősek voltak. Göth betegesen ragaszkodik a nácik elveihez, és alkalmatlannak bizonyul a megváltozásra - Schindler ugyan megpróbál hatni a jobbik énjére, ám az embertelen gonoszság és a kéjes zsidógyűlölet mindig felülkerekedik majd.
Ami viszont még döbbenetesebb, hogy a film egésze igaz. Nincsnek túlzások vagy klisék, csak a szikár tények, amelyek a Holokauszt-túlélők beszámolóin alapulnak. A karakterábrázolások helytállóak, a helyszínek eredetiek, az események valósak. A színészek egész egyszerűen hibátlan játékot produkálnak a filmben. Liam Neeson és Ralph Fiennes, ez a két zseniális színész ezzel a filmmel vált világhírűvé, mellettük pedig végig kitartóan asszisztál a méltatlanul mellőzött Ben Kingsley Itzak Stern szerepében.
A Schindler listája tehát kétségkívül Steven Spielberg nagy mesterműve. A II. világháborút kegyetlen realizmussal tárja elénk, s közben felelevenít egy sokak által elfeledett igaz történetet a gonoszság között megbúvó jóról. A film fekete-fehér: ezzel kifejezve, hogy amit itt látunk, az történelem, és csak azok tudhatják, hogy milyen volt a Holokauszt valójában, akik a helyszínen átélték azt. John Williams zenéje pedig csak hab a tortán, gondolom nem kell említenem, hogy milyen kiváló munkát végzett. A Schindler listájára teljes magabiztossággal megadom a 10/10-et.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
valakiatömegből 2014.04.20. 18:59:36
Kekszemu 2014.04.20. 19:59:20
Függetlenül, hogy tényleg jó film volt.
porch monkey 4 life! 2014.04.20. 20:22:45
A piros ruhás kislányt pedig kikérem magamnak, a film színvonalához és a témához méltatlan az ilyen szájbarágós hatásvadászat. Hasonló miatt "nem tetszik" a túlélők tiszteletadása sem, persze csak esztétikai szempontból.
McKinney 2014.04.20. 20:50:15
silent76 2014.04.20. 20:50:52
McKinney 2014.04.20. 20:58:17
McLawrence 2014.04.20. 22:05:42
+1
Amit a piros ruhás kislányról írsz, azzal 100%-ig egyetértek. A kevesebb néha több, ez pedig olcsó hatásvadászat egy amúgy remek filmben. Szvsz a végén a tiszteletadás rendben van, hiszen megtörtént eseményről beszélünk.
Voltam az auschwitz-i emlékhelyen. Talán a holokauszt téma "túl jó" feldolgozottsága miatt számomra nem volt annyira megrendítő, mint vártam. (A legdurvább dolog talán az az épület, ahol szobányi vitrinekben áll szétválogatva haj, ruha, cipők, szemüvegek. Ott jön át leginkább az egész tömegszerűsége.) Szóval talán pont ugyanezen okból rám a Zongorista nagyobb hatással volt. De az sem 10/10.
McLawrence 2014.04.20. 22:06:23
+1
Amit a piros ruhás kislányról írsz, azzal 100%-ig egyetértek. A kevesebb néha több, ez pedig olcsó hatásvadászat egy amúgy remek filmben. Szvsz a végén a tiszteletadás rendben van, hiszen megtörtént eseményről beszélünk.
Voltam az auschwitz-i emlékhelyen. Talán a holokauszt téma "túl jó" feldolgozottsága miatt számomra nem volt annyira megrendítő, mint vártam. (A legdurvább dolog talán az az épület, ahol szobányi vitrinekben áll szétválogatva haj, ruha, cipők, szemüvegek. Ott jön át leginkább az egész tömegszerűsége.) Szóval talán pont ugyanezen okból rám a Zongorista nagyobb hatással volt. De az sem 10/10.
porch monkey 4 life! 2014.04.20. 22:53:05
McLawrence 2014.04.21. 01:35:16
Lehet meg kellene néznem újra... Esztétikailag nem emlékszem, hogy milyen volt. Arra emlékszem, hogy utána az járt a fejemben, hogy a Schindler grandiózussága nélkül, egy ember szemszögéből nézve ezt a borzalmat, valahogy közelibb volt az egész. Nem tudom, érted-e, mit akarok. Mintha nem arra ment volna rá a film, hogy az egész holokausztot, mint főbűnt dolgozza fel, hanem csak egy ember szenvedéseit mutatta be benne. Aztán még az is lehet, hogy ha most újra megnézném, akkor máshogyan hatna. A minap láttam a Schindlert a tévében. Remek film. A fenti fenntartásaimmal, de remek.
2014.04.21. 10:16:17
Amúgy igen jól megcsinált film.
robogó 2014.04.21. 11:58:28
Spacecake 2014.04.21. 14:49:39
Koós Miklós · http://koos.hu 2014.04.21. 15:13:53
Valahol azt olvastam, hogy állítólag Spielberg már régóta szerette volna megfilmesiteni a könyvet, de a stúdió félt a témától és kikötötte, hogy csak akkor feccül bele pénzt, ha csinál egy garantáltan sikerfilmet is. Ez volt a Jurassic Park, amit ugyanabban az évben mutattak be és amik között a vájtszermüek számos áthallást találtak ...
Utolsó kommentek